Képeslapokat mindig is gyűjtöttem. gyerekkoromban begyűjtöttem a rokonság kapott képeslapjait, amit így utólag nézve is milyen jól tettem. Igazi több évtizedes kincsekre bukkantam. Később minden utazáson vásároltam magamnak. (Két ország sajnos kimaradt, Románia és Montenegró, de van olyan város, ahonnan 30 képeslappal tértem haza). A férjem minden üzleti útjáról hozott nekem, egy idő után pedig a barátok is megajándékoztak, így tettem szert Hawai és New York képeslapokra.
Azért a postaládában találni meglepetést, az mégiscsak sokkal jobb érzés. Május környékén jött velem szembe a FB-on egy nászutas házaspár, Zita és Árpi honlapja, akik már 3 éve járják a világot, kerékpárral indultak útnak, és körbe szeretnék bringázni a földgolyót. Ez a nászútjuk. Akkor épp Új-Zélandon voltak, és némi utazási hozzájárulás fejében bárkinek szívesen küldenek képeslapot. Írtam nekik gyorsan, a fiam nagy álma Új-Zéland, egyik kedvenc filmjét, a Gyűrűk urát is ott forgatták. Pontosan a névnapja előtt 1 nappal ért ide a gyönyörű képeslap.
Itt találtam rá a Postcrossing elnevezésre, hamarosan regisztráltam és azóta kapok gyönyörűszép képeslapokat, sőt B is regisztrált (Igen az én képeslapos dobozomból vesz, mikor küldeni szeretne.)
